Megfigyelhetjük, hogy minden évben ősszel, ahogy beköszöntenek a hűvösebb napok, egyre gyakrabban hallhatunk az immunerősítés fontosságáról.

Gyakoribbá válnak a televízióban a vitaminokat és különféle táplálékkiegészítőket hirdető reklámok, és az írott médiában is rendszeresen találkozhatunk immunerősítésre buzdító cikkekkel.

De vajon tényleg lehetséges immunrendszerünk erősítése? A kérdés egyszerű, a válasz rá viszont sokkal összetettebb. Az immunrendszer az emberi test legösszetettebb rendszere, annyira bonyolult a működése, hogy máig is számos kutató foglalkozik ezzel a témával.

Minél többet tudunk meg immunrendszerünk működéséről, annál inkább feltételezhető, hogy önmagában, kizárólag vitaminkészítmények szedésével nem erősíthetjük azt.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mit is értünk az immunrendszer erősítésén. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni az immunrendszer működését, megkülönböztethetünk veleszületett és szerzett immunválaszt. Egy alapvetően egészséges ember immunrendszere mindkét területen jól funkcionál.

Vajon előnyös lenne, ha az immunrendszer működésébe néhány vitaminkapszula elfogyasztásával beavatkozhatnánk? Nem biztos. Ha az immunrendszer működését egy skálán akarnánk modellezni, akkor a skála alján helyezkedne el az immunhiányos kórkép, a skála tetején pedig az autoimmunitás, az a kóros állapot, amikor az immunrendszer „túlműködik” és a szervezet saját sejtjei ellen fordul. Ebből máris láthatjuk, nem biztos, hogy annyira célravezető egy alapvetően egészséges immunrendszer „erősítése”.

Az viszont tény, hogy immunrendszerünk egészséges, optimális működését támogatni kell. Szervezetünknek valóban szüksége van bizonyos vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre, ezek szükséges mennyiségének nagyrészét viszont megfelelő táplálkozással könnyedén megszerezhetnénk. Talán a D-vitamin az egyetlen olyan vitamin, amelyet a téli hónapokban - a napsütéses órák számának drasztikus csökkenésével- érdemes lehet pótolni, ideális esetben.

De mit értünk ideális eset alatt? Ideális esetben azt feltételezzük, hogy a táplálékkal felvett mikro tápanyagok a lehető legnagyobb hatásfokkal felszívódnak, hasznosulnak. Ehhez viszont elengedhetetlen az egészséges emésztőrendszer.

A vitaminok, ásványi anyagok többsége a vékonybélből, annak különböző szakaszaiból szívódik fel, de a vastagbél, mint az emberi szervezet egyik legnagyobb „immunszerve” is óriási szerepet játszik az immunrendszer hatékony működésében.

Mai tudásunk alapján ellenálló képességünknek mintegy 60-70%-át a bélnyálkahártyában található nyirokerek és nyirokcsomók adják. A focipálya méretű bélfelületet behálózó nyirokrendszer területe kb. 50 négyzetméter. A vastagbélben található, több mint 500 típusú baktériumból álló baktériumflóra ideális esetben kb. 80-100 billió baktériumból áll. A nyirokrendszer és a baktériumflóra egészségét viszont rendkívüli módon befolyásolja táplálkozásunk.

A zsírokban, cukorban, fehérjében gazdag, rostszegény táplálkozás a legnagyobb veszély a vastagbél egészségére. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, az szervezetünk egészére (így az immunrendszer működésére is) komolyan kihat. És bár az egészséges bélflórát könnyen károsíthatjuk, annak helyreállítása igen nehéz feladat.

Mindezek tudatában sokkal többet tehetünk egészségünk megőrzéséért, ha a vitaminkészítmények görcsös fogyasztása helyett először igyekszünk bélrendszerünk egészségét megteremteni. Ehhez pedig elengedhetetlen friss alapanyagokból készült, magas rosttartalmú, növényi élelmiszerekben gazdag, zsírszegény és mérsékelt állati fehérje tartalmú élelmiszereket fogyasztanunk, életvitel szerűen. Nem elegendő néhány hétig „egészségesen táplálkozni” ahhoz, hogy visszaállítsuk emésztőrendszerünk optimális funkcióját. Ha bélrendszerünk működése megfelelő, a táplálék kiegészítők mikrotápanyagai is jóval nagyobb mértékben hasznosulnak, nem beszélve a pro-és prebiotikus készítmények hatásfokáról.

Következő cikkünkben a prebiotikumok és probiotikumok egészséges bélflórát támogató hatásairól írunk.