A spenót vagy más néven paraj az egyik legegészségesebb salátanövény, amit ismerünk. Szinte minden más zöldségfélénél több, illetve többféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Sokan mégsem szeretik, sőt kifejezetten irtóznak tőle.

A gyermekkorban „megutált” spenót megkedvelésére szerencsére felnőttként is van esély, hiszen ma már az óvodában belénk erőltetett spenótfőzeléken kívül számtalan elkészítési módját ismerjük. Lehet alapja friss salátának, smoothienak, készülhet belőle krémleves, de vajon párolva, sült hús melletti köretként is remekül megállja a helyét.

Bár a paraj szezonja viszonylag rövid, márciustól májusig tart, ma már az infrastruktúra fejlődésének eredményeképpen szinte egész évben hozzájuthatunk. A-és C-vitamin tartalma kiemelkedő, bár a C-vitamin jelentős része hőkezelés során elbomlik. A B-vitamin családból B1, B és B3, B6 vitamin található meg benne nagyobb mennyiségben, illetve folsav, de mangán, réz és cink tartalma sem elhanyagolható. Magnézium és Kálcium tartalma az egészséges vérnyomás fenntartásában segít. E-vitamin tartalma is említést érdemel, amely vitamin antioxidánsként működik az emberi szervezetben. Másik zsíroldékony vitaminja az A-vitamin, amely lutein és zeaxantin tartalmával a szem egészségének megőrzésében játszik kiemelkedő szerepet. Élénkzöld színét a klorofill adja, amely flavonoid típus szintén véd a szerveztben zajló oxidatív folyamatokkal szemben.

Érdekes története van a spenót „köztudottan” magas vastartalmának, amelytől Popeye szuperereje is származik. A spenót kiemelkedő vastartalma egy kutató kémikus baklövéséből származik, aki a spenót vizsgálatakor, a vastartalom lejegyzésénél tizedesvessző hibát vétett. A kutató feljegyzései szerint 100 g spenót 35 milligramm vasat tartalmaz, holott a valóságban csak 3,5 mg-ot. Az 1930-as években a kutató tévedése és Popeye kedvenc eledele nyomán a spenót népszerűsége több mint 30%-kal emelkedett az Egyesült Államokban. Hazánkban sajnos nem tartozik a kedvelt zöldfélék közé, de az elmúlt években valamelyest azért „divatosabbá” vált.

A spenót rendkívül energiaszegény salátanövény, 100 g friss spenót mindössze 15-20 kcal-t és 2-3 g szénhidrátot tartalmaz. Rosttartalma viszont kiemelkedő, így tökéletes alapanyaga lehet a testtömegcsökkentő diétáknak is.

Érdemes heti rendszeressséggel fogyasztani, nyers formában is, hogy a lehető legjobban kihasználhassuk kedvező beltartalmi értékét. A vese-vagy epekőképződésre hajlamos személyeknek viszont tanácsos korlátozniuk a spenót fogyasztást, mivel magas oxálsavtartalma miatt náluk kristályosodást okozhat.