A savanyú káposzta jótékony hatásait már felmenőink is ismerték, de ma is tekinthetünk rá úgy, mint egy természetes multivitaminra.

A savanyú káposzta fejeskáposztából készül, kb. 1-3 hónap alatt, természetes erjesztési eljárással. Az erjesztést hagyományosan sóval és kovásszal végzik.

A fejeskáposzta C-vitamin tartalma frissen is rendkívül magas (kb. 20 mg/100 g), ami az erjesztési eljárás során sem veszik el. Mivel savanyított káposztából nagyobb mennyiséget tudunk elfogyasztani, mint a friss változatból, szervezetünk általa még több C-vitaminhoz jut.

A savanyú káposzta egyéb vitaminokkal is ellátja szervezetünket, rendkívül magas pl. B1, B3 vitamin tartalma illetve bővelkedik karotinban is.

Ásványi anyagok közül foszforból, nátriumból, káliumból, magnéziumból és kálciumból tartalmaz számottevő mennyiséget.

A savanyú káposzta rendszeres fogyasztásával több legyet üthetünk egy csapásra. Kiemelkedő vitamin-, ásványianyag és rosttartalma (2,5 g/100g) mellett rendkívül csekély energiatartalommal rendelkezik (kb. 20 kcal/100 g. kb. 4 g szénhidrát/100 g), így bátran fogyasztható testtömegcsökkentő diétákban, de cukorbetegek számára is kiváló alapanyag.

A káposzta rostjai segítik, megkötik a bélrendszerben lévő epesavak nagy részét, így azok újbóli felszívódásának gátlásával csökkentik a vér koleszterin szintjét. A rostok vízmegkötő képességüknél fogva segítik az emésztőrendszer salakanyagainak haladását, természetes segítséget nyújtva a krónikus székrekedésben szenvedőknek.

A savanyú káposzta illetve annak leve rendkívül sok tejsavat tartalmaz, amely szintén a vastagbélre illetve annak baktériumflórájára hat kedvezően.

Legjobb, ha a savanyúkáposztát nyersen fogyasztjuk, de természetesen készíthetünk belőle számos ízletes finomságot is. Főzés hatására a káposzta ugyan veszít vitamintartalmából, de ha nem főzzük túl, marad azért még benne így is jócskán.

Epebetegek, krónikus emésztőrendszeri problémákkal küzdők óvatosan fogyasszanak belőle, ugyanis a magas rost-illetve illóolaj tartalom számukra kellemetlen tüneteket, jelentős puffadást okozhat.

A magyar konyha is előszeretettel használja a savanyú káposztát, gondoljunk csak a töltött káposztára. Bár a köztudatban ezt az ételt korántsem a diétás eledelek között tartjuk számon, csupán elkészítési módján múlik minden. Ha a töltött káposztát zsírszegényebb alapanyagokból készítjük, legfeljebb kevés rántással sűrítjük és mellé zsírszegény tejfölt kínálunk, máris reform ételt varázsoltunk ebből a tradicionális magyaros fogásból.