Inzulinrezisztenciában nem csupán a napi szénhidrát-szükségletet fontos meghatározni, hanem a szénhidrátok típusát, illetve azok fogyasztási környezetét is. Az emésztés, felszívódás sebességét ugyanis befolyásolják a szénhidrátok mellett elfogyasztott egyéb tápanyagok is.

Sokan nem tudják, de az sem mindegy, hogy melyik élelmiszereket melyik napszakban fogyasztjuk. Ennek oka, hogy a szervezet napszaki inzulin-érzékenysége változik.  Tehát egy-az IR diétába illeszthető - étel vagy élelmiszer más időpontban fogyasztva, gyorsíthatja, vagy éppen lassíthatja a vércukor-szint emelkedését, ezzel együtt az inzulintermelés mértékét és sebességét is.

Mindez hirtelen talán bonyolultnak tűnhet, de ha egyszer megérted szervezeted működését, felszáll a köd, kitisztul a kép, és mérgelődés helyett kimondottan örömet okoz majd étrended tökéletesítése!

Vegyük sorra, melyek azok az alapvető szempontok, amelyekre az IR-es reggeli tervezésénél fontos figyelned:

• Igyekezz minden nap ugyanabban az időpontban reggelizni. Ebben sokat segíthet az, ha minden este hasonló időpontban fekszel le.  Természetesen, hétvégén lehet kicsit „csalni” de ez ne jelentsen több órás csúszást a napban. Hétvégén is fontos reggelizni, ne rögtön ebéddel nyisd a napot!
• A reggeli ébredést követő fél, legfeljebb 1 órán belül történjen meg. Ha nem vagy éhes, is próbálj rendszert vinni a mindennapokba. 1-2 hét alatt megszokja a szervezeted a reggeli étkezést, és meglátod, hamarosan igényelni is fogod a reggelit!
• A reggelid fehérjék mellett tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat, pl. rostban dús gabonaféléből készült pékterméket vagy egyéb gabonát (pl. müzli). Előbbi esetben a rostdús kenyérhez fogyassz még pluszban zöldséget is (pl. paradicsom, paprika, uborka), ezzel is lassítod a vércukorszint emelkedését és az inzulin-elválasztás mértékét.  A reggeli órákban ugyanis fokozottabb a szervezet inzulin-érzékenysége, hajlamos a gyorsabb, nagyobb mértékű inzulin-termelésre.

Ha müzlit vagy zabkását ennél inkább, mindenképpen natúr alapanyagokkal dolgozz. A legtöbb bolti forgalomban lévő müzli és zabkása alap finomított szénhidrátokat illetve cukrot is tartalmaz. A legjobb, ha a natúr zabhoz vagy müzlihez keversz még egy kevés chia magot, lenmagot, útifűmaghéjat vagy zabkorpát/búzakorpát. Ez a plusz rosttartalom segíti a lassú, stabil vércukor-emelkedést, ezzel tehermentesíti a hasnyálmirigyet is.

• A reggeli órákban kerüld a kenyér pirítását! A pirított pékáru glikémiás indexe magasabb lesz, még akkor is, ha teljes őrlésű kenyeret fogyasztasz.
• Ugyan nagyon divatosak az extrudált termékek, de fontos tudnod, hogy reggelire nem a legjobb választás. Az extrudálás során a gabonaőrlemények térfogatát megnövelik, így nagyobb felületen érintkeznek az elfogyasztott termék az emésztőenzimekkel. Ennek következménye pedig a gyorsabb emésztés, gyorsabb vércukorszint emelkedés.  Ha mégis ilyen terméket ennél reggelire, fokozottan ügyelj a bőséges zöldség-fogyasztásra!
• Délelőtt 10 óráig lehetőleg ne fogyassz tejet illetve tejtermékeket. A tej ugyanis az emberek kb. 80%-ánál nagyobb inzulinválaszt okoz a reggeli órákban, mint később. Ebben a napszakban jó alternatíva lehet a növényi tej, de fontos, hogy vedd figyelembe azok szénhidrát tartalmát is. Válaszd azt a tejhelyettesítőt, amelyik a legkevesebb szénhidrátot tartalmazza!