Biztosan akadnak olyanok, akik elképzelni sem tudják, hogyan említhetők egy lapon az üdítőitalok és az alkoholos italokkal. Természetesen, az alkoholtartalmú italok nagyobb mennyiségű, rendszeres fogyasztása egyéb egészségkárosító hatásokkal rendelkezik, de jó, ha megbarátkozunk a gondolattal, hogy a nap mint nap fogyasztott cukros üdítőitalok, de akár még a gyümölcslevek is katalizálhatnak hosszútávon olyan májkárosító folyamatokat, mint az alkohol.

Sajnos, a mai gyerekek rendkívül sok egészségtelen, magas cukortartalmú élelmiszerhez hozzájuthatnak, ha szüleik nem elég következetesek. Ma már nem ritkák a gyorséttermi ételeken és üdítőitalokon felnövő gyereknél az alkoholistákat meghazudtoló laborparaméterek. Ezért van létjogosultsága annak, hogy az üdítőitalok és az alkoholos italok hatásait egy témában említsem.

Kezdjük először az üdítőkkel:

Megszámlálhatatlan ízű üdítőital közül választhatunk, beltartalmi jellemzőiket tekintve azonban 3 nagy csoportot különíthetünk el:

1. 1.    Cukrot tartalmazó, gyümölcstartalommal nem rendelkező üdítőitalok (pl. szénsavas üdítők, teák)
2. 2.    Light üdítőitalok (pl. light cola, light ice tea, ízesített ásványvizek)
3. 3.    Gyümölcslevek (különféle gyümölcstartalommal)

Az 1. csoport egészségkárosító tulajdonságait talán nem is kellene bemutatnom. Hasznos tápanyagokat egyáltalán nem tartalmazó italok, amelyek teljesen felesleges energiabombát jelentenek szervezetünk számára. Az ilyen típusú üdítőitalok többnyire glükóz-fruktóz szirupot tartalmaznak. Ezek az egyszerű cukrok rendkívül gyors vércukorszint emelkedést okoznak, amelyet gyors, nagy mennyiségű inzulin termelése követ. A nagy munkára kényszerített hasnyálmirigy a vérbe önti a termelt inzulint, amelynek nagy része feleslegesen termelődött, ugyanis a hirtelen nagy vércukorszint emelkedést a szervezet csak úgy tudja megszüntetni, ha a cukor egy részét zsírrá alakítja. A cukor zsírrá alakítása viszont inzulintól független folyamat. A vérben maradó inzulin gátolja a zsírégetési folyamatokat, illetve egy kis idő elteltével újra cukoréhséget idéz elő. Az üdítőitalokban található fruktóz az édes ízért felel (a legédesebb és legolcsóbban előállítható természetes cukor), viszont nagy mennyiségben fogyasztva triglicerid-szint emelő hatással bír.

A magas cukortartalomhoz gyakran társuló szén-dioxid illetve foszforsav tartalom túl azon, hogy szervezetünk számára feleslegesek, képes Ca-ot kivonni csontjainkból, így nagymértékű és rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához.

2. Light üdítőitalok: A light italok többnyire egyáltalán nem tartalmaznak cukrokat, kizárólag édesítőszereket. Természetesen vannak olyan üdítőitalok is, amelyek cukorral és édesítőszerekkel készülnek. A mesterséges édesítőszerek többsége nagyobb mennyiségben fogyasztva hashajtó hatással bír. Egy másik nem kívánatos tulajdonsága pedig, hogy ugyan nem hizlal, de a fogyást gátolja. Az édes íz hatására ugyanis megindulhat a hasnyálmirigy inzulin termelése. Inzulin kerülhet a vérbe úgy, hogy vércukorszint emelkedés nem történik (az édes íz becsapja a szervezetünket). Az inzulin ugyan feleslegesen termelődött, de amíg a vérben marad, gátolja a szervezet zsírégetés funkcióit.

3. A gyümölcslevek látszólag egészséges italok, főként ha 100%-os gyümölcstartalommal kecsegtetnek. Sajnos a legtöbb 100%-os gyümölcslé is tartalmaz extra fruktózt, amelyik cukor ugyan a gyümölcs természetes összetevője, de egyáltalán nem mindegy, hogy a fruktóz természetes környezetében kerül szervezetünkbe (gyümölccsel fogyasztva a gyümölcs természetes rosttartalma, savtartalma és víztartalma mellett), vagy koncentrált változatban (gyümölcslevek). Utóbbi esetben ugyanis, a fentebb leírtak alapján a felesleges, rögtön fel nem használható fruktóz nagyon könnyen zsírrá alakul, amely nemcsak hízást eredményez, de a vérzsír értékeket, különösen a vér trigrlicerid szintjét is emeli. A gyümölcslevek beépíthetők az egészséges étredbe, de csakis akkor, ha valóban jó minőségű leveket fogyasztunk, és ügyelünk a mértékletességre.

És végül ejtsünk néhány szót az alkoholos italokról is. Mivel az alkohol szervezetre gyakorolt hatása rendkívül szerteágazó, most csupán energiatartalmát illetve az alkohol vízháztartásban és zsíranyagcserében betöltött szerepét emelném ki.

Nagyon fontos tudni, hogy az alkohol dehidratáló képessége rendkívül erős, 1 g alkohol ugyanis 10 grammal több víz kiválasztását eredményezi. Sokan úgy vélik, hogy a nyári melegben a sör nemcsak remek szomjoltó, de fedezhető vele a szervezet folyadékigénye is. Ez óriási tévedés! Egy korsó sörben (a sör fajtájától függően) kb 18-20 g alkohol található. Ha tehát megiszunk egy korsó sört, nemcsak azt a fél liter folyadékot választjuk ki, hanem mellette még kb. 2 dl extra folyadékot is. Tehát még a sörtől is dehidratálódhat a szervezet, nem beszélve az egyéb, magasabb alkoholtartalmú italokról.

Az alkoholos italok másik előnytelen tulajdonsága, hogy az alkoholnak nemcsak az energiatartalma (1 g alkohol kb. 7,8 kcal) hasonló a zsíréhoz (1 g zsír=9,3 kcal), hanem a „hasznosulása” is. Az emberi szervezet ugyanis mindig a számára legkisebb energia-befektetéssel járó folyamatokat támogatja. Alkoholból pedig szervezetünk legkönnyebben depózsírt képes előállítani. Mivel a legtöbb alkoholos ital jelentős szénhidrát tartalommal is rendelkezik, a zsírképző hatása ezáltal még fokozódik. Arról már nem is beszélve, hogy alkoholt többnyire az esti órákban fogyasztunk, amikor már a fehérjéké volna a főszerep.

Azon a napon, amikor alkohol fogyasztást tervezünk, igyekezzünk törekedni a mértékletességre. Olyan alkoholos italt válasszunk, amely nemcsak alacsony alkoholtartalommal, de alacsony szénhidrát tartalommal is rendelkeznek (pl. száraz borból készült fröccs). Illetve fontos, hogy az esti étkezés zsírszegény és mérsékelt szénhidrát tartalmú legyen (nagyobb italozás esetén ez az egész napunkra, illetve a következő napra is legyen igaz!), de bővelkedjen fehérjékben és rostokban, illetve ne feledkezzünk meg a folyamatos hidratálásról sem.