A sült gesztenye ínycsiklandó illata semmihez sem fogható! Ősz végén, télen a legtöbb piacon, vásárban kapható ez a finom csemege, hűvös időben felmelegíti a testet és a lelket egyaránt.

Talán nem is sejtjük, de ennek az igazán finom téli gyümölcsnek a fogyasztása számos előnyös hatást is gyakorol szervezetünkre.

Ugyan szénhidrátban dús élelmiszerről van szó, lassan felszívódó szénhidrátjai fokozatosan látják el szervezetünket energiával, hosszútávon stabil vércukor-és inzulinszintet biztosítva.

A szelídgesztenyét vagy más néven marónit a népi gyógyászatban elsősorban görcsoldásra használták, de kiváló természetes orvossága volt a hasmenésnek és bizonyos légzőszervi megbetegedéseknek egyaránt. A termésből készült méz, illetve a fakéregből és gesztenyelevélből főzött tea erős baktériumölő hatással rendelkezik.

A szelídgesztenye továbbá rendkívül jó kálium-, magnézium-, vas-, foszfor -illetve rézforrás, de a B-vitamin család számos tagja is megtalálható benne, illetve C-és E-vitaminban is gazdag.

A szelídgesztenye termésében található eszcin nevű antioxidáns anyag erős gyulladáscsökkentő tulajdonsággal rendelkezik, mindemellett hatékonyan növeli az erek falának rugalmasságát. Az eszcin nevű szaponinkeverék vadgesztenyéből nagyobb mennyiségben is kinyerhető, viszont a vadgesztenye húsa fogyasztásra nem alkalmas, sőt, mérgező!

Az eszcin illetve eszcint tartalmazó krémek külsőleges alkalmazása is elterjedt, mérsékli az aranyeres tüneteket illetve a visszeres problémákat, és újabb kutatások szerint a nyirokkeringésre hatva alkalmassá válhat a narancsbőr kezelésére is.

A szelídgesztenyét fogyaszthatjuk önmagában, sütve, készíthetünk belőle krémlevest, szószt, de húsok mellé is kínálhatjuk, sőt, húsok töltelékalapjaként is kiválóan megállja a helyét. Ezenkívül természetesen számos ismert desszert alapanyaga, de mint gesztenyeliszt, a reform táplálkozás területén is egyre gyakrabban találkozhatunk vele. A búzalisztnél alacsonyabb glikémiás indexe illetve gluténmentessége miatt sokak által kedvelt alternatíva.