A hétköznapokban gyakran használt „tejallergia” kifejezés megtévesztő lehet, mivel egyesek laktózintoleranciát (tejcukorérzékenységet), amíg mások tejfehérje érzékenységet értenek alatta.

Bár mindkét betegség/állapot tüneteinek kiváltója a tej-és tejtermékek fogyasztásával hozható összefüggésbe, laktózintoleranciában a tejcukor (laktóz) bontó enzim elégtelen termelődése okozza a problémát, tejfehérje allergiánál pedig a tejben lévő fehérjék (kazein és savófehérjék) váltanak ki allergiás reakciót.

Hazánkban az egyik leggyakoribb táplálékallergia a tejfehérje allergia, amely főként a gyermekkorra jellemző, de felnőttek körében sem ritka.

Ahogyan a legtöbb táplálékallergia esetében, úgy a tejfehérje-allergiánál sem étel specifikusak a tünetek, azaz egyfajta allergén többféle tünetet is kiválthat, illetve ugyanazt a tünetet más-más allergének is okozhatják. Ezért nagyon fontos hangsúlyozni a tünetek jelentkezését követő orvosi diagnózis jelentőségét. Bár a tünetek alapján gyanakodhatunk tejfehérje-allergiára, fontos, hogy ilyen esetben is részt vegyünk megfelelő orvosi vizsgálaton, hogy meggyőződhessünk a tejfehérje-allergia fennállásáról, és kizárhassunk egyéb allergiákat.

Bár a tejfehérje-allergia tünetei szerteágazók lehetnek, vannak olyan vezető tünetek illetve tünetegyüttesek, amelyek közül néhányat a legtöbb tejfehérje-allergiában szenvedő beteg (amennyiben nem diétázik) tapasztal. A tüneteket 4 nagy csoportba oszthatjuk: bőr-és nyálkahártya tünetek, nyelőcső-és gyomor tünetek, bélrendszeri tünetek, légúti tünetek.

A bőr-és nyálkahártya tünetek közül leggyakoribbak: a csalánkiütés (urticaria), amely a test bármely bőrfelületén kialakulhat, a szöveti duzzanat (angioödéma), amely szintén bárhol megjelenhet, de leggyakrabban az arcon, karokon, ajkakon, nyelven jelentkezik. A harmadik jellemző bőrtünet pedig az ekcéma, amely kialakulásában többnyire öröklött hajlam is szerepet játszik, de gyakorta ételallergiás tünet is egyben.

A tejfehérje-allergia nyelőcső- gyomor-és bélrendszeri tünetei közül leggyakrabban reflux, hasi fájdalom, haspuffadás, hasmenés, véres széklet jelentkezik. Diagnózis hiányában vagy tartós diétahiba esetén (tejfehérjét tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztásával) a bélrendszerben krónikus gyulladás alakulhat ki, amely hosszútávon emésztési és felszívódási zavarokat okoz.

Légúti tünetek közül legjellemzőbb az asztma, de ritkán előfordulhat anafilaxiás sokk is, amely az allergének által kiváltott legsúlyosabb, életet is veszélyeztető állapot.

A tejallergia tünetei csakis akkor szűnnek meg, ha a beteg kiiktatja étrendjéből a tejet, tejtermékeket illetve minden tejszármazékot tartalmazó élelmiszert. Mivel a kazeint és a savófehérjék egy részét az élelmiszer-és vegyipar adalékként is használja, fontos meggyőződni arról, hogy a tej-és tejtermékek étrendből való kizárása mellett a feldolgozott élelmiszerekkel (pl. felvágottak, fűszerek, péksütemények, édességek stb.) sem jut kazein a beteg szervezetébe.

A diéta a legkönnyebben akkor tartható be, ha az ételeket nagyrészt friss (tejmentes) alapanyagból készítjük, a feldolgozott élelmiszerek közül pedig vegán termékeket választunk, illetve olyanokat, amelyek csomagolásán egyértelműen szerepel a „tejfehérje-mentes”, „tejmentes” felirat, és/vagy a piros karikában áthúzott tejesüveg logója.