Manapság, talán kevésbé van jelen a rendszertelen táplálkozás okai között a lehetőségek hiánya, hiszen az élelmiszeripar kínálata óriási, egymást érik az élelmiszerüzletek, pékségek, büfék, gyorséttermek, cukrászdák. A problémát sokkal inkább az időhiány okozza. Bármennyire is közhelyes a kifejezés, valóban rohanó világ a miénk, ahol a teljesítménykényszer sokszor elviszi a fókuszt saját igényeinkről.

És bár némi odafigyeléssel és előre tervezéssel rendszert vihetnénk mindennapi táplálkozásunkba is, gyakran esünk abba a hibába, hogy önmagunkat háttérbe soroljuk a sok egyéb teendő mellett. Ennek viszont hosszú távon olyan következményei lehetnek, amelyek akár munka-és teljesítőképességünkre is kihatnak majd.

Ha magunkba nézünk, vagy megvizsgáljuk a környezetünkben élőket, hamar összegyűjthetjük, melyek a leggyakoribb okai a rendszertelen táplálkozásnak:

• Nincs időnk reggelizni, fontosabb, hogy 20 perccel tovább alhassunk
• Belemerülünk a munkába, és legtöbbször az ebédidőt is a tárgyalóban töltjük
• Műszakban dolgozunk, ahol az étkezés lehetőségei sok szempontból korlátozottak
• A munkahelyen nincs megfelelő étkezési lehetőség, és nincs energiánk nap mint nap otthonról vinni az ételt
• A munkahelyi stressz hatására étvágyunk sincs egész nap, inkább kibírjuk estig
• Kihagyjuk a vacsorát, mert ha nekiállunk enni, félő, hogy abba sem tudjuk hagyni, különben is, „az esti étkezés hizlal.”

..és még hosszasan sorolhatnánk a hasonló okokat és indokokat.

Ha megvizsgáljuk, hogyan működik szervezetünk, és feltárjuk a rendszertelen táplálkozás negatív következményeit, talán megváltozik a véleményünk önmagunk igényeit illetően.

Minden élő szervezet rendelkezik alapanyagcserével, azzal az energiaigénnyel, amely az életben maradáshoz elengedhetetlen. Az emberi szervezet működését nagyban befolyásolja életvitelünk, és bár rendkívüli az alkalmazkodó képességünk, testünk túlzott kizsákmányolása előbb-utóbb megbosszulja magát.

Életvitelünk, egészségi állapotunk jelentősen befolyásolja biológiai igényeinket, de nemtől, kortól, aktivitástól függetlenül elmondhatjuk, hogy egy emberi test napi energiaigényét kb. 3-6 étkezéssel biztosíthatjuk, optimálisan.

Mi történik a szervezetünkben, ha rendszertelenül táplálkozunk?

A rendszertelen táplálkozás a szervezet nem megfelelő időben történő ellátását jelenti a számára szükséges tápanyagokkal. A rendszertelenség tehát éhezéses és túlevéses állapotok sorozatát jelenti.

• Éhezéses időszak: Ha szervezetünk hosszú órákon át nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot (koplalás időszaka), akkor a lehetőségeihez mérten igyekszik előállítani a szervek zavartalan működéséhez szükséges mennyiséget. Legfőbb energiaraktárainkat a zsírraktárak adják. A zsírt energiává (vércukorrá) alakítani viszont kifejezetten energiaigényes folyamat. Energiahiány esetén a szervezet nem –vagy csak kis mértékben -lesz képes zsírt bontani, ezért találnia kell egy olyan folyamatot, amely kisebb energia-befektetés mellett is energiát ad. Ez pedig nem lesz más, mint az izombontás. Izomfehérjéből ugyanis kisebb energia-befektetéssel lehet energiához jutni. Éhezéses időszakban tehát szervezetünk izomsejteket kényszerül beáldozni a zavartalan működése érdekében. Az izombontás viszont a szervezet energiaigényének csökkenésével jár (alapanyagcsere csökkenés), hiszen minél kevesebb az aktív izomsejt, annál kevesebb energiával is beérjük nap mint nap.
• Túlevéses időszak: Amikor szervezetünk egy energiahiányos időszakot követően ismét élelemhez jut, igyekszik a lehető legtöbbet zsírrá alakítani, hiszen a zsírraktározás az egyik legkézenfekvőbb módja az energia, élő szervezetben történő hosszú távú tárolásának. A rendszertelen táplálkozás tehát nem más, mint „rendszeres össze-vissza” táplálkozás. Mivel testünk nem tudhatja, mikor következik be az újabb energia-és tápanyag hiány, csak azt érzékeli, hogy gyakorta megesik, minden lehetőséget kihasznál a tartalékolásra.
• Jojó effektus: Ahogy már említettem, éhezéses időszakban izmot veszítünk, táplálkozást követően pedig zsírt raktározunk. Egy éveken át fennálló rendszertelen életvitel jelentős, akár visszafordíthatatlan anyagcsere-csökkenést is okozhat. Megfelelő diétával ugyanis előidézhető a zsírbontás, izmot építeni viszont  kizárólag sporttal lehet. A sokéves rendszertelen életmód nem feltétlen jelent hízást (súlygyarapodást), hiszen a zsírraktározást izombontás követi, és fordítva, viszont testünk izom-zsír aránya jelentősen megváltozhat. A gyakorlatban ezt a következő gondolat támasztja alá: „Régen bármit ehettem, most viszont már a levegőtől is hízom!”

Nem éhezem…vagy mégis?

Gyakran előfordul, hogy egy-egy főétkezés kimaradását étvágytalansággal indokoljuk. Pl. „Miért reggelizzek, reggel sosem vagyok éhes!”

Sajnos, a biológiai- azaz a szervezetünk által megélt- éhezés nincs mindig összhangban az érzéseinkkel. Éhezhet úgy  szervezetünk, hogy közben nem érzünk éhséget (pl. a rendszeresen elmaradó reggeli hatására), illetve éhség érzés törhet ránk akkor is, amikor szervezetünknek nincs szüksége energiára (a legtöbb hirtelen megkívánt étel, édesség)

Az étkezések ütemezése

Étkezéseink számát, minőségét és mennyiségét rengeteg tényező befolyásolja, viszont a napi 3 alkalomnál kevesebb étkezés (reggeli, ebéd vagy vacsora rendszeres elmaradása) rendszertelen táplálkozásnak minősül. Természetesen, nemcsak az étkezések száma a fontos, hanem azok időzítése is. Legjobb, ha a reggelit az ébredést követő 1,5 órán belül elfogyasztjuk, a vacsorát a lefekvést megelőző 3-3,5 órával időzítjük, ebédelni pedig a két említett étkezés között, inkább a reggelihez „közelebb” ideális. A 3 főétkezést, szükség esetén kisétkezésekkel is kiegészíthetjük.