Az élénksárga héjú datolyaszilvával egyre gyakrabban találkozhatunk az üzletek gyümölcs-zöldség részlegén. Ez az alma méretű mézédes termés olyan vitaminokban gazdag gyümölcs, amely az őszi-téli hónapokban ízével, színével és jótékony hatásaival is feldobhatja étrendünket.

A gyümölcs számos különböző néven él a köztudatban, ismerhetjük kakiszilva vagy khakiszilva néven, de egyre elterjedtebb a sharon gyümölcs megnevezés is. A gyümölcs tudományos, latin neve, a Diospyros kaki talán a legbeszédesebb, mivel diospyros görög szó jelentése: istenek eledele.

A nálunk meglehetősen fura hangzó „kaki” név a kínai orvoslásból ered, a tradícionális keleti gyógyászatban ugyanis kiemelt szerephez jut ez a vitamindús gyümölcs. A legyengült szervezetű betegeket a datolyaszilva levével táplálják, a halotti szertatásokon pedig ezt a nagy tisztelet-övezte gyümölcsöt ajánlják fel a Túlvilágra távozóknak.

A datolyaszilva szubtrópusi, trópusi származású növény, de nálunk is megél, az itthoni telet is károsodás nélkül átvészeli. Gyümölcsét késő ősszel, az első fagyok után szedik. A termést kívülről vékony, sárga héj fedi, amely alatt található a lédúsan tömör, édes gyümölcshús.

A leszedést követően a gyümölcs utóérésre képes, a nem teljesen érett gyümölcs csersavtartalma a leszedést követő napokban csökken, húsa puhul, íze édesebbé válik. A leszedett gyümölcs érését úgy is meggyorsíthatjuk, ha a gyümölcsök közé almát teszünk, mivel az abból felszabaduló etilén gyorsítja az érési folyamatot.

A datolyaszilva energiatartalma viszonylag magas, 100 g gyümölcs kb. 70-80 kcal-t tartalmaz. Ez a gyümölcsök között jelentősnek számító energiaérték viszont senkit se riasszon meg, hiszen ebből a tápláló gyümölcsből egy darabot elfogyasztva (kb. 100 kcal) rengeteg hasznos vitaminhoz, ásványianyaghoz és rosthoz is juttatjuk szervezetünket. A-és C-vitamin tartalma kiemelkedő, sárga színe pedig árulkodik a karotinoidok jelenlétéről is.

Rostjai közül pektintartalmát érdemes kiemelni, ez a „diétás rost” azok számára is kellemetlenségek nélkül fogyasztható, akiknél a durva rostok puffadást okoznak. A pektin megköti a bélben az epesavak egy részét, ezzel közvetetten csökkentve a vér koleszterin szintjét. A „folyékony rost” a bélfalak és gyomor bevonásával természetes regeneráló, gyulladáscsökkentő hatást is kifejt, és az emésztőrendszer optimális perisztaltikáját is segít fenntartani.

Jól döntünk tehát, ha a téli hónapokban az alma és a citrusfélék mellett néha egy-egy sharon gyümölcsöt is elfogyasztunk, illetve a válogatós, gyümölcsöket nem szívesen fogyasztó gyerekeket is bátran kínálhatjuk vele, szinte borítékolható a siker.

Azok, akik kerttel rendelkeznek, bátran beszerezhetnek egy-két gyümölcsfát is, szubtrópusi származása ellenére hazai környezetben is jól megél és terem.